1.rész- A megismerkedés napja

                                                                                                        Emily Gomez szemszöge

A nyári szünet utolsó hetét járjuk. Hamarosan kezdődik a suli...hurrá! Most jelen pillanatban nem a szobámban nézelődik ki az ablakomon és lustálkodok, hanem egy nyári táborban töltöm ezt az utolsó hetet. Emeddig nincs iskola, addig kiélvezem a helyzetet. Ez a tábor Dallasban van. A nővéremmel éppen a repülőgépen ülünk és várunk arra, mikor érkezünk már meg. Gondolkodásomból Selena csilingelő hangja zökkentett ki.  

- Hé, Emily! Szerinted lesznek ott helyes pasik? - kérdezte a száját harapdálva, kis sunyi mosoly kíséretében. Hát persze, ez amolyan tipikus Selena kérdés volt.

-Biztos lesznek, de remélem az első nap nem egy fiú mellett fogsz felébredni! - mondtam nevetve.

- Kéne neked egy pasi,komolyan...17 éves vagy és még szűz hahó! Emily ez már nem normális...-nekem az.

-Selena, figyelj én undorom ezektől a ....- kerestem a jó szót -  nyálas dolgoktól, konkétan mint a filmekben phuj. 

- Nehéz egy eset vagy!- mosolyodott el. 

Olyan kb. még 15 perc repülés után megérkeztünk a várva várt helyre. Selena és én intettünk egy taxit, bediktáltuk a tábor címét, és innen minden ment simán. 20 perc múlva megérkeztünk. 

- Nézd,Emily! Azt ott nem Troy?- kérdezte Selena mutogatva arra a fiúra, akit Troynak nézett.

-Hát mindjárt kiderül-suttogtam a fülébe- Troy! - ordítottam torkom szakadtából mire az a fiú a hang irányába kapta a tekintetét. Igen ez Troy!

-Troy!- szaladtam oda hozzá - Hát te hogy-hogy itt? - kérdeztem mosolyogva, most semmi sem veheti el a jó kedvem.

- Meglepetés!! Direkt nem mondtam el, mert tudtam hogy jösz, így gondoltam jó ha Selenán kívül van egy jó barát!- mondta ezer wattos mosolyával, mire én mosolyogtam. - Jutt eszembe!Selena hol van? - hát igen, drága jó haverom belezúgott a tesómba. Amikor közölte velem 1 évvel ezelőtt, ezt a tényt, röhögő görcsöt kaptam, azt hittem hogy csak viccelt, de láttam hogy ő éppenséggel nem nevetett, azt gondoltam majd összeesek, hogy a legjobb haverom a nővérembe szerelmes. 

- Gondolom keresi magának a ma esti fogását! Tudod milyen Selena...

-Sajnos, de olyan dögös.- mondta Troy csillogó szemekkel száját harapdálva.

- Amúgy nem rég mondták azt nekem, hogy ma lesz egy tábor kezdő buli este 9-kor. Remélem jössz!

-Hát persze! Alig várom, de azért ne igyuk le magunkat!- mondtam nevetve.

-Ok!-mosolygott.-Majd tali este!

-Szia!

-Szia!

Este 8-kor

-Emily, kezdj készülődni, mindjárt kezdődik a buli!- ordította nekem Selena.

- Jó, jó nyugi! Készülődök. - ordítottam neki vissza. 

Mivel én utálom a habos babos ruhákat, még a szoknyákat is, ezért szokásomhoz híven utcai ruhát vettem fel, ami igazán az én stílusom. Megfésülködtem, majd ránéztem az órára ami negyed 9-et mutatott. Ennyi erővel fél 9-kor is hozzá kezdhetem volna, na mindegy megnézzem Selenát.

- Oh Emily, jó hogy jössz! - Selena jelenlegi szobájába minden ruhája amit magával hozott, szanaszét volt dobálva. -Segíteeesszz, lééécciiiii!- nézett rám csillogó kiskutya szemekkel.

- Aham. 

- Oh kööööszii! - ugrott a nyakamba. -Szóval hajam, sminkem kész, csak a ruha nincs meg, amúgy tényleg te akkor mikor fogsz átöltözni, meg sminket, hajat megcsinálni?

- Selena...én már kész vagyok!

- Ja...bocsii, de buliba mész, nem az utcára.

- Tudod, hogy magasról teszek rá!- mondtam röhögve.

-Sajnos... na akkor segíts!

Ruhám

30 perc múlva

Végre kész van Sel, Olyan nehéz esett néha, amikor ruháról van szó hogy az már fáj. Na mindegy, mostmár mehetünk bulizni! Kiss idő múlva megérkeztünk a helyszínre. Selenával megbeszéltük, hogy most szétváltunk és majd reggel találkozunk. Tipikus Selena. Szememmel elkezdtem keresni Troyt, egy kis idő múlva meg is találtam egy másik lány szájában. Tutira már halálra itta magát, mert tutira nem tenne ilyet, de ez tipikus Troy. Pedig megesküztünk hogy nem isszuk le magunkat, de ez Troynál lehetetlen, ahogyan Selnél is. Végül úgy döntöttem hagyom szegény gyereket, hagy élvezze ki magát azzal a csajjal. Elmentem egy pulthoz és ott kértem egy koktél, majd az italommal a kezembe leültem egy padra és ott elfogyasztottam. Finom koktélom fogyasztását egy fiú zavarta meg. 

- Helló! Zavarok?- kérdezte.

- Öm... nem. - mosolyogtam rá.

- Justin vagyok. - mosolygott. Wááá milyen fehér fogak. 

- Én Emily.

- Na milyen a buli? - kérdezte érdeklődve.

- Hát ... érdekesen. A nővérem táncol vagy éppenséggel egy fiúval van most, a haverom egy másik lány száját nyalja- itt felnevettem- én meg itt beszélgetek veled , miközben a koktélomat fogyasztom.

- Hát ez szép. Szóval magányos vagy.

- Jelen pillanatban igen. - röhögtem fel. - Mert te?

- Én is. -biggyesztette le ajkait. - Nem lenne kedved kimenni egy picit? Nem kellene túl ordítani a zenét!- röhögött. 

- Okés.

- És amúgy honnan jöttél ebbe a táborba?

- Los Angelesből. És te? - kérdeztem érdeklődve Justint, Érdekelt hol lakik, mert eléggé jól érzem magam a társaságába, táboron kívül is tudnánk talizni. 

- Hát én hidegebbről, Kanadából.- mondta nevetve. Oh ne már,mindegy akkor lesz egy jó egy hetes társaságom. 

- Vannak testvéreid?

- Igen, 2 is. Jazmyn és Jackson. A húgom 6, a öcsém 4 éves.

-Aranyosak lehetnek. - mosolyogtam.

- És neked? 

- Említettem a nővérem, aki szomjazik a bulikra. - nevettem.

- Ja, tényleg. - ő is nevetett. - Amúgy mikor van a szülinapod?

- Február 11. Neked?

- Március 1. 

- Haha! Idősebb vagyok!- nyújtottam rá ki a nyelvem. - Ja várj ez nem biztos, hány éves is vagy? -kérdeztem röhögve.

-17. - röhögött ő is.

- Akkor idősebb vagyok, mert én is 17.

- Tudod, te olyan más vagy.

-Más?

-Igen, a többi lány ilyenkor már rám szokta vettetni magát. 

- Hát én nem vagyok ilyen, az biztos.- röhögtem. - Iszunk koktélt?

-Persze. - mondta mosolyogva. Úgy érzem jó barátra leltem.